Kezdőlap
 
Népszámlálás

Adatvédelem


1. Ki, illetve milyen szerv kaphatja meg a népszámlálás olyan, részletesebb adatait, amelyek nem jelennek meg az egyes kiadványokban?
Törvény deklarálja a statisztikai adatgyűjtések eredményeinek nyilvánosságát, részletesebb adatok is csak összesített, feldolgozott formában kérhetők. Egyedi adatokat a KSH senki és semmilyen intézmény számára nem ad meg.


2. Lehetséges-e, hogy a KSH kiadja az egyes személyekre vonatkozó adatokat a hatóságoknak – bíróságoknak, ügyészségeknek, parlamenti vizsgálóbizottságoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, titkosszolgálatoknak, rendőr-főkapitányságoknak vagy más nyomozati, adatgyűjtési jogkörrel felruházott szerveknek, vállalkozásoknak?

A statisztikai törvény értelmében a KSH egyedi, a válaszadó személyét felfedő adatot semmilyen szervnek nem adhat át. A kérdőíven nem szerepel név, és az azonosító adatokat, így a lakcímet a feldolgozás után/során teljesen külön adatbázisban kezelik. Az adatfeldolgozás után a papír kérdőívek megsemmisítésre kerülnek.

3. Mennyire biztosítottak a népszámlálás során az adatszolgáltatók személyiségi jogai?
A népszámlálási törvény megalkotásakor a legteljesebb mértékben figyelembe vették a személyiségi jogokat. Ezért az adatfelvétel név nélkül történik, és a lakcímet is a teljeskörűség biztosítása után leválasztják az egyéb adatoktól; az ún. különleges, érzékeny (nemzetiséggel, anyanyelvvel, vallással, egészségi állapottal kapcsolatos) kérdésekre a válaszadás nem kötelező. A népszámlálásban közreműködők, köztük a számlálóbiztosok is, titoktartási kötelezettséget írnak alá. Az adatok csak összesített formában kerülnek nyilvánosságra, egyedi, az adatszolgáltató azonosítására alkalmas adatot a KSH nem szolgáltat.

4. Van-e elképzelés, döntés arról, hogy az összegyűjtött adatokat valahol tárolni kell, vagy meg lehet semmisíteni az összeíróíveket, azok feldolgozása után?
A nemzetközi gyakorlatban mindkét változatra van példa. Vannak országok, ahol évtizedeken át tárolják a népszámlálási összeíróíveket (például az Egyesült Államokban), míg több országban azonnal megsemmisítik azokat a feldolgozás után (így Oroszországban). A 2011. évi magyarországi népszámlálás adatainak feldolgozása után – a korábbi hazai gyakorlatot folytatva – a kérdőíveket környezetbarát módon megsemmisítik.

5. Sérthet-e személyiségi jogokat a népszámlálás? Megtagadható-e emiatt a válasz?

A kérdőív összeállításánál a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik a személyiségi jogokat, amelyeket a népszámlálási törvény is garantál. Tekintettel arra, hogy a népszámlálás során a feltett kérdésekre a válaszadás az érzékeny adatok (anyanyelv, nemzetiség, vallás, egészségi állapot) kivételével kötelező, ezért nem lehet ok az adatszolgáltatás megtagadására.

6. Egyeztette a KSH az adatvédelmi biztossal a kérdőív tartalmát?
Igen, a kérdőív véglegesítését többszöri konzultáció előzte meg, nem csak az adatvédelmi biztossal, hanem számos szakmai, társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezettel is.

7. Követi-e az adatvédelmi biztos a népszámlálás folyamatát?
Az adatvédelmi biztos a népszámlálásban részt vevő szervektől független ellenőrző szervként mindvégig ellenőrzi, hogy a KSH betartja-e az adatvédelmi, adatbiztonsági törvényi előírásokat, figyelemmel kíséri a népszámlálásra vonatkozó szabályok érvényesülését, szükség esetén állásfoglalást ad ki a népszámlálás adatvédelmi követelményeiről, és kivizsgálja a hozzá benyújtott adatvédelmi tárgyú panaszokat is.



 
< Előző   Következő >

Étkeztetés