Kezdőlap
 
Felhívás
  A nyári időszak tűzvédelmi szempontból egyik legveszélyesebb munkafolyamata a szemes termény betakarítási és szárítási munkálatai.

Országszerte kiemelt feladatként jelentkeznek az ún. aratási gépszemlék. A katasztrófavédelmi kirendeltségek az aratást, betakarítást megelőzően gépszemléken vesznek részt, ahol tűzvédelmi szempontból vizsgálják a mezőgazdasági munkában résztvevő gépeket, valamint ezt követően a terményszárítás és tárolás szabályainak betartását.

Az ellenőrzések célja, hogy megelőzzék a mezőgazdasági gépek és a lábonálló vagy már betakarított növényzet tűzeseteit.

Az aratásra, a tarló- és növényi hulladék égetésére, a mezőgazdasági erő- és munkagépekre, valamint a terményszárításra vonatkozó jogszabályi előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX.06.) BM rendelet tartalmazza az alábbiak szerint:

 

237. Aratás

602. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

(2) A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

(3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.

(4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

238. Szérű, rostnövénytároló, kazal

603. § (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

a) A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 méter,

b) „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 méter,

c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,

d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter,

e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

-2-

 

(2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

(3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.

(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.

(5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

(6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

604. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani.

(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.

605. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.

(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlak egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra helyezhetők el.

239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

606. § (1) Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés - amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.

(2) A tervezett - az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.

(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.

(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében

a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

(7) Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

240. A mezőgazdasági erő- és munkagépek

607. § (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.

-3-

 

A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 métertávolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

(6) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

(7) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

608. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

241. A terményszárítás szabályai

609. § (1) Szellőztetéssel történő szárítás esetén

a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent,

b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és a 20. melléklet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni,

c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és - előírt rétegvastagságig és magasságig - kazalozni,

d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel,

e) a kazlat beázástól védeni kell,

f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel,

g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.

(2) Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

A fenti munkák végzése során a katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársai a jogszabályi előírások betartását folyamatosan, célellenőrzések során vizsgálni fogják.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki, amely alapján a legtöbb esetben kötelező a bírság kiszabása, mérlegelésre nincs lehetőség. A kormányrendelet 1. számú mellékletében fel van sorolva, mely szabálytalanságok esetében mekkora összegben kell tűzvédelmi bírságot kiszabni. Jelen tájékoztató mellékleteként csatolva van a kormányrendelet.


 
< Előző   Következő >

Étkeztetés